Nem hinném, hogy sok utazó bakancslistáján szerepelne Baranyának ez a szeglete; kár, mert jó kis helyekre lehet lelni a környéken, hisz a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet felső csücskében található Szászvár, Pécstől kb. 36 kilométerre.
Használhatjuk a korabeli térképet is, mely a térképszoba padlóját díszíti.
Odaút: Pécsről a 6-os úton Pécsvárad irányába indulunk, a hatosról Hosszúhetény felé balra fordulunk, aztán a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet nyugati peremén autózunk, (részben) hangulatos szerpentinen, kb. 40 perc alatt megtehető az út, melyhez ilyenkor az ősz fest lenyűgöző hátteret.
https://www.google.hu/maps/dir/P%C3%A9cs/Sz%C3%A1szv%C3%A1r/@46.1860962,18.2357581,11z/data=!3m1!4b1!4m14!4m13!1m5!1m1!1s0x4742b111ea3252e3:0x400c4290c1e1200!2m2!1d18.232266!2d46.0727345!1m5!1m1!1s0x4742bd8f7ad27907:0x400c4290c1e2b00!2m2!1d18.3774782!2d46.2739639!3e0
Aki rászánja magát egy autós kirándulásra (tömegközlekedéssel kevésbé kivitelezhető ez a túra) változatosan, természetbarát módon töltheti itt a szabadságát. Vagy legalább egy hosszú hétvégét.
Óbánya fehér falú házainak többsége a falusi turizmus szerelmeseit várja szállással.
Szállást találhatunk Óbányán, elsősorban kis panziókban, magánházaknál, ahol a madárcsicsergés és friss levegő benne van az amúgy nem túl magas árban. Számos túraútvonal indul innen, mi általában a Kisújbánya felé vezetőt szoktuk választani, a körtúra kb. 10 kilométeres gyaloglást jelent könnyű terepen.
Óbánya és Kisújbánya közt festői erdei úton túrázhatunk.
Szászvártól kb. 12 km-re található Bikal is, az ország egyik legnépszerűbb kastélyszállója is, a Puchner Kastély, ahol hatalmas, ősfás park közepén pihenhetünk. A Wellness&Spa külön is igénybevehető, nemcsak szállóvendégek használhatják. Említsük meg a reneszánsz élménybirtokot is, ahol kockázatmentesen – pestis, útonállók és ordasok nélkül – időutazhatunk a középkorba.
Szászvár
Szászvár 2500 lakosú nagyközség, nem fog túl nagy kihívást jelenteni a vár megtalálása, csak keressük az egytornyos, késő barokk plébániatemplomot, mellette található a frissen felújított vár.
Római katolikus templom, mely késő barokk stílusban, 1772-1779 közt épült, középkori apátsági templom helyén. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Ennyi látszik a várból az utcáról nézve.
“1980-ban derült fény arra, hogy a szászvári vár későbarokk formában megőrződött épülete valójában a pincétől a tető oromfaláig középkori eredetű, mellette pedig a gazdasági épületek és a kerítés falaiban középkori várfalak rejtőznek.”
Ezt a rejtőző, szunnyadó várat sikerült az Európai Unió 498,3 millió forintos támogatásával és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.forrásaiból, összesen 600 millió forintból felébreszteni Csipkerózsika álmából.
A kiállítások bemutatják, hogyan formálódott az épület a 14. század óta. A történet kulcsfigurája Alsáni Bálint, aki Pécs huszadik püspöke volt 1374 és 1408 közt, utóbbi évszám halálát is jelzi. Püspökségének kezdetéhez kapcsolható a Keresztelő Szent János kápolna alapítása és a mai szászvári vár alapjait képező udvarházépítése is. A két helyiségre osztott pince fölé két szintet emeltek. A földszintet boltozott kamra és konyha, az emeletet egy szoba és ebédlőterem foglalta el. Az emeleti helyiségeket kőkeretes ablakok világították be. A pince és a ház bejárata is nyugatra nézett, a keleti oldalra fallal körülvett kert került.
Alsáni Bálint püspöksége idején, 1374-ben indul a történet.
Alsáni Bálint halála után a Pécsi Egyházmegye Eberhard főkancellár irányítása alá került, majd 1410 és 1421 közt unokaöccse, Albeni János püspök állt az egyházmegye élére. Ő tovább bővítette a püspöki kastélyt. Az udvar északi felébe kétszintes épületszárnyat emelt, melynek földszintjén a személyzet lakószobái, emeletén egy nagyterem volt található.
A földszinti homlokzat előtt pillérekre támaszkodó árkádívek tartották a szélesebb emeletet, melyre külső lépcső vezetett. Bővítették a régi konyhát is egy külső sütőkemencével.
Utóda, Albeni Henrik püspök (1421-1444) a konyha mögé új falormot emelt, valószínűleg védelmi célból. Az épületet 1439-ben említi először várként írásos dokumentum.
A mohácsi vészt követően Szász várát Athinai Simon foglalta el Izabella királyné számára. 1543-ban a védők átadták a várat a töröknek, akik nahije, azaz egy kisebb közigazgatási egység székhelyévé tették.
A törökök ellen harcoló keresztény seregek a tizenhetedik században kétszer felgyújtották, majd 1680-ban fel is robbantották a szászvári püspöki udvarházat. A település és a vár csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
Az új plébániaház építése 1776-ban kezdődött Szászváron, amihez a régi vár romjait használták fel. A munkálatokat végül 1821-ben fejezték be.
A török háborúk idején romba dőlt régi plébániatemplom helyett 1720-ban emeltek új fatemplomot Szászváron. Klimó György püspök 1772-ben kezdte meg egy új templom építését, amelyet hét évvel később fel is szenteltek.
A vár történetét részletesen ismertetik a termekben található információs táblák és makettek, de a látogatást igazán érdekessé az a sok elhelyezett kellék teszi, melyeket minden látogató magára ölthet: szerzetescsuhát, lovagi páncélinget, sisakot (ezt szerintem mindenki saját felelősségre húzza a fejébe), sőt, akár teljes püspöki reverendát is felvehetünk. Nemcsak a történelemmel, a többi látogatóval is interaktívabb leszel, szerintem mindenki jól szórakozott a botcsinálta szerzetesek és lovagok látványán. (Főleg, mikor rám szorult a sisak.
A vasálarcos visszavág.
Legyünk barátok!
A kápolna kívülről.
Ez a lovag megvédeni, vagy lekaszabolni készül a várkisasszonyt?
Gaudium nostrum dominus
Kissé hiányoltam, hogy gyerekméretben nem készültek jelmezek, a kicsiket kárpótolja a sok egyszerű, de nagyszerű feladat: keresd a különbséget, találj ki a labirintusból, lehet pecsét nyomdázni, van várbabaház (ki ehet rakni jeleneteket), lehet írni lúdtollal és van szépen kivitelezett térképpadló, melyen kockákból lehet kirakni a tárlathoz kapcsolódó képeket.
Keresd meg a különbségeket!
Kirakós a térképszobában
Babavár – rakd ki a jeleneteket!
Eredeti tárgy elvétve akad, korabeli faragványokért le kell ereszkednünk a lapidáriumba, ahol szépen elhelyezett, jól megvilágított kőfaragványokban gyönyörködhetünk, valamint információs táblák segítségével ismerhetjük meg a vár történetét és .
Kőtár a pincében.
Az északi palotaszárny árkádíve.
A kiállításhoz tartozik a középkori eretnekséget, boszorkányságot bemutató két terem is.
Boszorkányok pedig …?
Érdekes zodiákus félgömb a boszorkányok termében.
A túra zárásaként felmászhatunk a toronyba, ahonnan alaposan szemügyre tudjuk venni a várkastély modern üvegelemekkel kiegészített rekonstrukcióját, majd bolyonghatunk a feltárt falak útvesztőjében.
Az akváriumra emlékeztető 21. századi hiánypótlás és a belefoglalt eredeti kőkeretek nem nyerték el mindenkinek a tetszését.
Balra a plébániatemplom épülete. A vár építésekor a túloldalán a mezőváros piactere volt.
Mindent összevetve, szórakoztató és oktató volt a kiállítás, a látogatóknak határozottan tetszenek az interaktív elemek, felpróbálható jelmezek. Ez mindenképpen a várkiállítás egyik nagy pozitívuma.
Kérdés, egy vagy két év múlva is ilyen állapotban lesznek-e majd a kellékek, mert elkoszolódott, rongyos holmikat nem lesz olyan kellemes felpróbálni. A mozdítható eszközök (lúdtollak, babaház részei, pecsétek, papír) is odafigyelést, folyamatos feltöltést igényelnek. Sikerül-e vajon fenntartani az érdeklődést a vár iránt? A várkastély marketingje is mintha teljesen leállt volna az átadás körüli időben, még a közösségi médiában lévő oldalukon sem nagyon jelennek meg új posztok, a beharangozott weboldal pedig még el sem indult.
Kevés a kiállított lelet, de az a kevés nagyon jól van kiállítva, megszemlélhető több oldalról, felülről is. Gyerekek is kiválóan látják.
Én kissé kevesellettem a leletek számát a tárlókban, valamint hiányoltam a gyerekméretű felvehető öltözeteket. Iskolás korú gyerekeknek remélhetőleg szerveznek majd interaktív történelemórákat a helyszínen, kiválóan alkalmas erre a Szászvári Vár.
