Kiss György (Szászvár, 1852. augusztus 17. – Budapest, 1919. április 29.) magyar szobrászművész. A magyar épület- és köztéri szobrászat egyik jeles képviselője.
Kiss György pásztorfiú volt, amikor Troll Ferenc kanonok felfedezte, és 1869-ben Grazba küldte egy fafaragóműhelybe. 1874-ben került a müncheni akadémiára, ahol Irgalmas szamaritánus című szoborcsoportjával keltett figyelmet. E szoborcsoportot ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. Később Rómában alkotott Apagyilkos c. szobrát szintén a MNG őrzi. Münchenből, Rómából hazatérve akadémikus stílusú szobrokat készített, számos egyházi és állami megrendelést kapott. Egyik fő támogatója KoronghyLippich Elek miniszteri osztálytanácsos, a századforduló művészeinek jelentős "szponzora", híres művészetpártoló volt. Tehetségét a századforduló legünnepeltebb szobrásza, Zala György is elismerte, akivel baráti és "munkatársi" kapcsolatba is került.
Több mint 40 évig élt Budapesten. Ezalatt számos, még ma is látható köztéri szobrot alkotott. Közöttük olyan nagyszabásút, mint a Hősök terén lévő Millenniumi Emlékmű Károly Róbert királyról készült alkotása. Az első köztéri szobor is Kiss György nevéhez fűződik.
Az Országház Építési Bizottságának megbízásából mintázta meg a Parlament számos kül- és beltéri szobrát: a Tőzsde és kereskedelmet ábrázoló hármas szoborcsoport, a díszlépcsőn álló 4, egyenként 3 méter magas apród alakját, melyek a magyar koronát és a koronázási jelvényeket tartják, Péter és Aba Sámuelről készült alkotását, valamint a Hit és a Jótékonyság című allegorikus szobrokat. A Képviselőház társalgótermének több mesterségszobra is neki köszönhető. A Parlament külső szobrai közül a Zrínyi Miklósról, III. Ferdinándról, Jurisits Miklósról és Erdődy Tamásról megmintázott alkotásai is jelentősek. Sajnos ezek a művek mára már jelentősen megrongálódtak, így csak a róluk készült hű szobormásolatok díszítik a Parlamentet. Ugyanilyen sorsra jutott a Deák-mauzóleum Gyászoló Géniusz című műve, melyet Izsó Miklós műtermében alkotott a művész, a Honvédelmi Minisztérium számára készült Árpád szobor, valamint az Operaház két homlokzati szobra is. A Kakastolvaj (leginkább Csirkefogó néven ismert) című zsánerszobrát a főváros vásárolta meg. Az alkotás jóval a művész halála után, 1927-ben került felállításra a VIII. kerületi Krúdy Gyula utcánál kiöblösödő parkban.
1895-1896-ban az Iparművészeti Múzeum tetején lévő apród-szobrokat is nagy valószínűséggel a művész készítette. Az erre vonatkozó kutatások jelenleg is folyamatban vannak.
Több fővárosi templomot is a művész szobrai díszítenek, így például az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplomot és a kőbányai katolikus templomot.
Sokszínű tehetségét igazolják irodalmi és történelmi témájú művei is, melyek közül kiemelkedik Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Zrínyi Miklós, Szondy György című alkotása, továbbá Berzsenyi Dániel, Arany János és Kisfaludy Károly mellszobra, melyet a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készített el. Az alkotások ma is láthatók az Akadémia nagyterme előtt.Fővárosi szobrain kívül jelentős műveket alkotott Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban, Szlavóniában,Felvidéken, Erdélyben, valamint Esztergomban (a főszékesegyházban) és Pécsett (Szepessy Ignác püspök szobra,Széchenyi téri Szentháromság-szobor)is.
