Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a falusi lakhatási támogatási rendszer célja a Magyar Falu Program részeként az, hogy javítsák a kistelepüléseken élők életminőségét, ezen keresztül pedig lassítsák, megállítsák, illetve visszafordítsák a falvak népességcsökkenését. Mint mondta, a kormány tavaly döntött a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetéséről, amely 2022 június 30-ig biztosan rendelkezésre áll az otthonteremtés előtt álló fiatalok számára. Hozzátette: megközelítőleg 2500 településen lehet igénybe venni a falusi CSOK-ot, amely - a gyermekvállalástól függően - akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet. November végéig több mint ötezer támogatási igényt fogadtak be a pénzintézetek - tette hozzá.
A kormánybiztos szerint tehát mindössze néhány hónap alatt, átlagosan és településenként legalább két-három család is volt, akik csökkenő népességgel rendelkező településen szeretnének letelepedni. A falusi CSOK-ot három vagy háromnál több gyermeket vállalók igényelték vásárlásra, korszerűsítésre. Vásárlás, korszerűsítés esetén a vissza nem térítendő támogatási igény átlagos mértéke 7,7 millió forint volt. Emellett nagyon sokan igényelték a támogatást a meglévő otthonuk korszerűsítésére, itt az igénylés átlagos mértéke 2,5 millió forint volt.
A falusi CSOK igénylésének eloszlásáról szólva elmondta, egyenletes, de kifejezetten sok igénylés érkezett az észak-keleti országrészből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéből, valamint Baranya megyéből, ahol sok az apró, felzárkózó település.
A kormánybiztos a támogatás bővítéséről szólva kiemelte: 2020. január 1-jétől lehetőség van ötmillió forintig áfa-visszaigénylésre a falusi CSOK-os településeken. Ezt nemcsak új ház építésére, hanem meglévő otthon korszerűsítésére, felújítására, bővítésére lehet igénybe venni. Hangsúlyozta: az áfavisszaigénylés-támogatás gyermekvállalástól és korhatártól függetlenül igényelhető, az áfa-visszaigénylést pedig a falusi CSOK-kal együtt is fel lehet használni.
Megjegyezte azt is, az esetleges visszaélések kiszűrésében szerepet játszanak a pénzintézetek, a települési jegyzők, a kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.
